Meghosszabbítják a Sandro Miller: Malkovich Malkovich Malkovich c. tárlatot

Szerző: Vintage
2018-05-01 20:12

John Malkovich budapesti látogatása kapcsán (és a nagy érdeklődésre való tekintettel) 2018. június 3-ig meghosszabbítják Sandro Miller: Malkovich Malkovich Malkovich | Tisztelet a kamera mestereinek című, az idei év leglátványosabb fotókiállítását a Műcsarnokban, melyben John Malkovich válik fotó ikonok főhősévé. A 2017-ben 20 új fotóval teljessé tett sorozat Budapesten látható először.

A tárlatot, mely a 2018-as Budapest FotóFesztivál kiemelt kiállítása a Műcsarnokban, eddig több, mint 10.000 ember látta!

Ha eddig bárkinek kétsége lett volna, hogy John Malkovich képes-e eljátszani egy kislányt, esetleg kettőt, vagy az amerikai mozi szexbombáját, Marilyn Monroe-t, méghozzá aktfelvételen, a Műcsarnokban bemutatott kiállítást látva felhagy a szkepszissel. A féktelen, de korántsem parttalan, nagyon is komoly, mégis roppant szórakoztató művészi játékhoz persze legalább két varázsló szükséges: a színész és a fotográfus. Végre a magyar közönség is találkozhat azokkal a fantasztikus fényképekkel, amelyeken Malkovich és Miller korántsem hagyományos módon hajt fejet a fotó- és filmtörténet nagyjai előtt. A Malkovich Malkovich Malkovich című kiállítás olyan ikonikus művészek előtt tiszteleg többek között, mint a mozgóképi feszültségkeltés mestere, Alfred Hitchcock, a pop art híressége, Andy Warhol vagy a portréfénykép műfajának egyik élő klasszikusa, Annie Leibovitz.

Sandro Miller bő három évtizede meghatározó alakja az amerikai fotográfiának. Sztárok fényképésze, akinek divat- és reklámmunkái számos híres nagy cég kampányát fémjelezték, művészi projektjeit eddig kilenc albumban adta közre. Közte és Malkovich között hosszú évek óta munka- és baráti kapcsolat szövődött, nemcsak fényképeket, de már több kísérleti kisfilmet is készítettek együtt. Sandro így nyilatkozott Malkovichról: „John a legbriliánsabb és legproduktívabb ember, akit ismerek. Zsenialitása páratlan. Bármilyen hangulatot vagy ötletet pillanatok alatt magáévá tesz, és szinte a szemem előtt alakul át azzá a karakterré, akire gondoltam.”