2019.09.23.
Tekla, Líviusz

Meghalt Göncz Árpád


Néma felállással emlékeztek az életének 94. évében elhunyt Göncz Árpád volt köztársasági elnökre az Országgyűlésben kedden délután. Az ülésteremben az elnöklő Hiller István jelentette be a volt államfő halálát. 

“Már életében legenda volt” – mondta Hiller István Göncz Árpádról. Egy közeli forrásból korábban úgy értesült a Bors, hogy Göncz Árpád idős korából fakadó betegeskedése miatt már csak egyre ritkábban hagyta el budai lakását, főleg családjával töltötte hétköznapjait.

Göncz Árpád 1922-ben született Budapesten. Kitűnő érettségi után 1944-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A diploma megszerzésének évében behívták katonának, egységét Németországba vezényelték, de ő megszökött, ahogy később a szovjet fogságból, többször is. A háború alatt csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, és részt vett a fegyveres ellenállásban is a Magyar Diákok Szabadságfrontja tagjaként. „Mentettünk szökött zsidókat, mentettünk Magyarországon ragadt székely egyetemi hallgatókat, katonaszökevényeket és diákokat, akik nem akarták, hogy »kiürítsék« őket. Gyakorlatoztunk, fegyvereket gyűjtöttünk, kihoztuk a zsidókat a gettóból nyilas karszalaggal, igazolványokat gyártottunk, beszerveztünk embereket” − mesélte a hívő katolikus Göncz erről az időszakról.

Goncz_Arpad0Politikai pályafutása 1945-ben kezdődött, amikor belépett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártba, ahol az ifjúsági szervezet budapesti elnöke, majd Kovács Béla titkára lett. Ekkoriban nősült, felesége Göntér Mária Zsuzsanna, két fiuk és két lányuk született. A kisgazdapárt feloszlatása után segédmunkásként, dolgozott, majd 1952-től négy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt.

A forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, többször tárgyalt kormánytagokkal − leginkább Bibó Istvánnal − és a felkelőkkel. Részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom memorandumainak elkészítésében és az indiai követségre juttatásában, majd 1957-ben Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratának külföldre csempészésében. 1957-ben letartóztatták: a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a Bibó-per másodrendű vádlottjaként 1958. augusztus 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A büntetésből több mint hat évet töltött le, 1963-ban szabadult amnesztiával. A szabadulás után visszament a gödöllői egyetemre, hogy befejezze tanulmányait, de az egyik tanulmányi vezető ezt rövidre zárta. „Ja, kérem, világot megváltani és tanulni egyszerre nem lehet. Tíz perc múlva be volt pecsételve, hogy az ország összes egyeteméről ki vagyok zárva” − mesélte. A börtönévek alatt tanult meg angolul, először szakfordítóként, majd íróként, műfordítóként dolgozott, 1989-ben a Magyar Írószövetség elnökévé választották. Egyik legismertebb fordítása, a Magyarországon 1981-ben kiadott Tolkien-regény, A Gyűrűk Ura. De ő fordította Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeia című regényét, illetve több írást fordított Faulknertől, Goldingtól és Updike-tól. Regényeket, drámákat is írt, utóbbiakat több külföldi színház, rádió és tévé is feldolgozta. „Nem maradt számomra más, mint a börtönviselt magyar értelmiségiek menedéke, a fordító élete. Esetemben rövid idő múltán az angol nyelvű írók műveinek fordítása. Ami idővel megnyitotta utamat az írás felé is. Ötvenkét éves voltam, mire ötévi várakozás után az első művem megjelenhetett…”

0 R

Politikai aktivitása a nyolcvanas években éledt fel: részt vett a Bibó-emlékkönyv szerkesztésében, alapító tagja volt a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak, majd részt vett az SZDSZ megalapításában. 1990 májusától országgyűlési képviselő, négy hónapig az Országgyűlés elnöke, majd az MDF és az SZDSZ egyezségének eredményeképp Magyarország köztársasági elnöke lett. 1995-ben újraválasztották, így egészen 2000 augusztusáig töltötte be az államfői pozíciót.

Göncz Árpádot 25 éve, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője. Az első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén házelnök lett, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése alapján választotta a parlament augusztusban öt évre a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották. Államfőként törvények százait ellenjegyezte, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Egy alkalommal ő maga kezdeményezett törvényt: indítványozta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Elnöksége idején ő volt Magyarország legnépszerűbb politikusa. Utolsó éveiben az egykori államfő kerülte a nagyobb nyilvánosságot – bár ritkán adott interjút is -, utolsó hivatalos szereplése 2013-ban volt, mikor részt vett egy róla szóló könyv bemutatóján.  Göncz Árpád életében több kitüntetésben részesült, sok rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város díszpolgárává. 2000-ben az amerikai kormány díjat alapított a tiszteletére, melyet évente adnak olyan magyar embernek, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében.

2012-ben, 90. születésnapja alkalmával gyermekei elhatározták a Göncz Árpád Alapítvány létrehozását az író-műfordító-politikus életének és munkásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományok ápolására, valamint művei és róla szóló művek megjelentetésének elősegítésére.Goncz_Arpad01

„Ha szolgálni kívánok valakit, azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó.” (Göncz Árpád, 1990. augusztus)

Nyugodjon békében!

Forrás :

MTI, Index

Share